4 mérgező hiedelem, amelyet most el kell engedni

Amikor értékeljük azokat az apró dolgokat, amelyek kissé kevésbé tökéletesítik a napunkat, általában külső tényezőkhöz fordulunk, mint például valaki késése. Vagy a forgalom. Vagy mennyi időbe telik, amíg ételét megrendeli a kedvenc éttermében.

A valóságban ezek a dolgok önmagukban léteznek. A forgalom mindig ott lesz, és ami igazán idegesít, az nem maga a forgalom, hanem az, hogy milyen hatással van rád.

Pontosabban, hogyan befolyásolja az idő felfogását. Ez inkább valakinek késedelmére igaz. Arra számítasz, hogy időben lesznek, és amikor még nem, akkor hihetetlenül idegesít.

Ezt a pszichológiai tendenciát Epictetus könnyen megmagyarázza, aki azt mondta: 'Az embereket nem zavarják, hanem a velük kapcsolatos nézetek.'

A forgalom univerzális elem. Mindig létezni fog, még akkor is, ha nem akarjuk.

Tehát továbbra is elgondolkodtató, hogy az emberek miért dühöngenek a forgalomban, annak ellenére, hogy évek óta évek óta ugyanazon az úton haladnak.

Tudja, hogy biztosan elakad a forgalomban, akkor miért tölt el annyi energiát, hogy bosszankodjon rajta?

Ez a csalódás sok benne rejlik a bennünk rejlő gondolkodásmódban.

Nevű pszichológus Albert Ellis összegezte azt a négy legfőbb gondolkodásmódot, amely gátolhatja a világgal való interakciónkat.

Azt mondja, hogy mit gondolunk a világról, az a napi boldogság és megvetés hatalmas részét okozza. Problémás, mert ezek a gondolatok nem tudatosak. Az elménkben lapulnak, és befolyásolják a tudatunkat.

Nem tudod mik ezek? Nos, ez a cikk arról szól, hogy rámutasson rájuk:

1) „Ilyen vagyok a múltam miatt”

Igen, a múltban bántottak. Igen, valamiféle traumatikus eseményen esett át, de ez nem azt jelenti, hogy annak meg kellene határoznia, hogy ki válhat a jövőben.

Tegyük fel, hogy 12 éves korodban zaklattak, nem voltak barátaid, és teljesen haszontalannak érezték magukat.

Sokan hajlamosak életükben ezt az eseményt hurokként használni, hogy folytassák jelenlegi pályájukat.

A probléma csak az, hogy már nem vagy 12 éves. 20, 30, 40 vagy akár 50 évesen jár felnőttként, akinek képesnek kell lennie felismerni az ügynökség szerepét az életében.

A múltbeli problémáknak pontosan olyanoknak kell lenniük, mint amilyenek: a múltban maradtak. Nincs baj abban, hogy elismered, de élni vele, az életed formálása körülötte a legkevésbé progresszív módszer ezeknek a dolgoknak a kezelésére.

2) „A tökéletesség kulcsfontosságú”

Ez nem éppen finom gondolkodásmód, mivel sokan szeretik kijelenteni, hogy ilyen vagy olyan módon perfekcionisták.

Ennek a gondolkodásmódnak a sunyi része mégis az, hogy mi elvárják hogy tökéletesek vagyunk. Persze hibázunk és elismerjük, hogy nem vagyunk tökéletesek. Vagy legalábbis ezt szeretjük mondani.

Amikor a dolgok elromlanak, hajlamosak vagyunk csalódni önmagunkban, és nagy felhajtást keltünk azon, hogy mi legyen a sör és mi lehet.

Ha valóban, mélyen rádöbbennénk, hogy a tökéletesség nem lehet vezérfényünk minden cselekedetünkben, az életünkben alkalmazott megközelítésünk nem lenne olyan feszült állandóan.

3) „A szorongás megkönnyíti az utazást”

A dolgok miatt aggódni rendben van, és ebben is elég nyitottak vagyunk. De eljön az az idő, amikor az aggódás kábítószerré válik, olyannyira, hogy nem tehetünk róla, de aggódunk egy életünk esetleg jelentéktelen eseménye miatt.

Nehéz elkapni magunkat, és a fejünkben is megáll az aggódás. Ellis úgy véli, hogy az aggódás furcsa szokás ez arra ösztönzi az embereket, hogy gondolkodjanak tovább mert tudat alatt jobban érezzük magunkat.

Úgy gondoljuk, hogy megszállottan rettegve egy eseménytől vagy felelősségtől, felkészülünk a jobbra.

Azzal, hogy fejünkben visszajátszjuk ugyanazt a felkavaró forgatókönyvet, megismertetjük az elménket a stresszel.

Ahelyett, hogy 24 órát aggódva töltene, miért nem szán 30–45 percet arra, hogy mást tegyen, csak aggódjon?

Ez a tanulmány elismeri, hogy a mérsékelt szorongás valóban egészséges módja lehet a stressz oldásának.

Megoldásként a szakértők azt javasolják az embereknek be kell ütemezniük aggasztóikat . Így el tudnak engedni egy kis gőzt anélkül, hogy sok időt és energiát ráfordítanának.

(Ha többet szeretne megtudni a szorongás csökkentésére és a pillanatnyi életre vonatkozó technikákról, olvassa el a Vila legkeresettebb e-könyvét, amely arról szól, hogyan használhatja a buddhista tanításokat és a keleti filozófiát a figyelmes és boldog élethez itt )

4) „Ennek nem szabad megtörténnie”

A forgalmi forgatókönyvet talán ez a gondolkodásmód magyarázza a legjobban. Bár elismerjük, hogy a forgalom az életünk része, és elkerülhetetlenül hozzáad néhány órát a napi utazáshoz, akkor is dühösek vagyunk, amikor mégis megtörténik.

Az OK? Mert egy kis hang a fejünkben azt mondja nekünk, hogy ennek nem szabad megtörténnie minket.

Valahányszor valami kellemetlenség támad, a reakciónknak dühösnek kell lennie. A kellemetlenség finom meggyőződésünkben gyökerezik, hogy ezeknek a megszakításoknak nem szabad megtörténniük minket.

Tudomásul vehettük, hogy a világ nem tisztességes hely, de nem remélhetjük, hogy a világ igazságos lenne minket.

Ez nem azt jelenti, hogy meg kellene állapodnia azzal, amit az élet dob ​​el. Mindenképpen tegyen meg mindent a helyzetének javítása érdekében. A lényeg az, hogy megismerjük a különbséget egy körülmény és a puszta véletlen között, hogy ennek megfelelően válogathassunk a csatákba.

---